Az Országgyűlés elfogadta a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (“Ctv”) módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvényt, melynek eredményeként a kis- és középvállalkozások létrehozásának, működésének, piacra lépésének feltételei egyszerűsödtek többek között azáltal, hogy várhatóan gyorsabbá, hatékonyabbá válik a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás a cégbíróságokon.

A Világbank, illetve egyéb nemzetközi szervezetek jelentéseiben Magyarország tekintetében többször megjelent kritikaként, hogy hazánk jogszabályi környezete nem kedvez a kis- és középvállalkozások számára, nehezíti azok piacra lépését, működését. A Világbank “Doing Business in 2007” című összehasonlító jelentésében kiemeli, hogy a hazai vállalkozások alapítása indokolatlanul költséges, valamint nehézkes és lassú. A Nemzetközi Valutaalap delegációja a 2007. május 7-én kelt jelentésében szintén felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország az általános üzleti környezet folyamatos megújítását tekintve lehet, hogy lemarad régióbeli szomszédaitól. Közép-és Kelet-Európában Magyarország a nemzetközi versenyképességi kimutatások alsóbb részén található. A magyar cégeknek a munkát terhelő magas adók és közterhek miatti hátrányát tetézi az adminisztratív teher. Ehhez kapcsolódik a kormány újkeletű kezdeményezése, az “Összhangban az üzlettel”, ami jó irányba tett lépéseket jelent. Ezek magukban foglalják az igazgatási követelmények és a közbeszerzési eljárás egyszerűsítését.

Ezen követelményeket, elvárásokat figyelembe véve fogadta el az Országgyűlés a 2007. LXI. törvényt, mely több ponton módosította a hatályos Ctv.-t, illetve az ehhez kapcsolódó jogszabályokat, és ennek következtében 2007. szeptember 1-től egyszerűbbé, hatékonyabbá válhat a cégbíróságok előtti eljárás, illetve nőhet a cégek tulajdonosainak döntési szabadsága.

A cégeljárás egyszerűsítését szolgáló módosítások:


  • 2008. július 1. napjától kizárólagossá válik az elektronikus ügyintézés mind a bejegyzési, mind a változásbejegyzési eljárások során függetlenül attól, hogy egyszerűsített cégeljárást vesznek-e igénybe. Ettől az időponttól kezdve nem lesz lehetőség arra, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem papír formában kerüljön benyújtásra a cégbírósághoz.

  • A törvény 2007. szeptemberi 1-i hatállyal módosítja az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó szabályokat, valamint kiterjeszti annak hatáskörét. Az egyszerűsített cégeljárás feltétele, hogy a cégalapítás szerződésminta igénybevételével történjen, a bejegyzési kérelemben erre utalás történjen, valamint a bejegyzési kérelem benyújtása elektronikus úton történjen. A törvény által bevezetett módosítások eredményeként lehetőség van az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazására nem csak a cégbejegyzési, hanem a változásbejegyzési eljárásban is.

  • Az egyszerűsített cégeljárás bírósági ügyintézési határideje 2 munkanapról 2008. július 1. napjával 1 órára (munkaórára) csökken.

  • Az egyszerűsített cégeljárásban a cégbírósághoz csatolandó iratok száma a minimálisra csökken.

  • Egyszerűsített cégeljárásban az eljárási illeték jelentősen csökken: cégformára tekintet nélkül 15 ezer forint illetéket kell fizetni.

A cégek tulajdonosainak döntési szabadságát érvényre juttató rendelkezések:


  • A székhely fogalmának új meghatározása erősíti az alapítók szerződéses szabadságát.  A törvény értelmében: “A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik“. Ugyanakkor a törvény értelmében nincs akadálya annak, hogy a cég alapító okirata úgy rendelkezzen, hogy a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, ebben az esetben ezt a tényt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

  • A hazai jogszabályok alapján létrehozott társaság jogosult lesz arra, hogy fő üzleti tevékenységét –anélkül, hogy az adott uniós tagállamban a tagállami jog szerinti hatósági, bírósági alapítási eljárást kellene lefolytatnia – az Unió valamely más tagállamában folytassa.

  • Zrt. esetében is lehetőség lesz szerződésminta alkalmazására, és ezáltal zrt. is alapítható lesz egyszerűsített cégeljárás keretében.

  • A kft., zrt. jegyzett tőke minimuma jelentősen csökken. (A kft. esetében 500 ezer forintra, a zrt. tekintetében pedig 5 millió forintra módosul.) A kft. esetében egyszerűsödnek az alapításkor nyújtandó vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának szabályai. A tagok választhatják azt a megoldást is, hogy a bankszámlát csak a cégbejegyzést követő 8 napon belül nyitják meg, és ebben az esetben az alapításkor megkívánt pénzbeli hozzájárulást közvetlenül a társaság pénztárába történő befizetéssel biztosítják, amelynek megtörténtéről az eljáró jogi képviselő előtt az ügyvezető nyilatkozik. Ebben az esetben a cégbejegyzés, valamint bankszámla megnyitását követően a cég köteles lesz a korábban rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulást a számlára átutalni.

  • Amennyiben a cég adatai a cégjegyzékben angol, francia, német illetve orosz nyelven kerülnek feltüntetésre, ezeken a nyelveken is igényelhető lesz közokirat külön fordítás nélkül a cég adatairól (cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány).

  • A társaság a jövőben választhat, hogy a Gt.-ben előírt, közlemény közzétételére vonatkozó kötelezettségének továbbra is a Cégközlönyben, vagy a saját honlapján tesz eleget, amennyiben a honlap megfelel a Ctv. előírásainak.

Felhasznált irodalom: 1) 2007. évi LXI. törvény indoklása