A Pénzügyminiszter, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter benyújtott egy előterjesztését a Kormány részére a járadékszolgáltatókról és a járadékszolgáltatási tevékenységről szóló törvényjavaslatról.

Az életjáradéki szerződés alapján nyújtott járadéki szolgáltatás egy hosszú múltra visszatekintő jogintézmény. Az viszont a közelmúltban bekövetkezett változásoknak az eredménye, hogy hazánkban megjelent több olyan jelentősebb gazdasági társaság is, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységük körében, tömeges mértékben kívánnak életjáradéki szerződést kötni magányszemélyekkel. Ezen konstrukció jellemzője, hogy a lakóingatlan tulajdonjogáért cserébe életjáradékot biztosít a járadékszolgáltató az idősebb személyek számára életük végéig, miközben a lakóingatlan tekintetében használati jog illeti meg a járadékost.

Az adott tevékenységgel kapcsolatban az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozatlan helyzet jogbizonytalansághoz vezethet, visszaélésekre adhat okot, valamint az életjáradéki szerződést kötő idős emberek érdekeinek védelme érdekében további lépések megtétele szükséges.

A Pénzügyminisztérium valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyetértett a szabályozás szükségességével, ezért az előzetes szakmai egyeztetést követően elkészítette a járadékszolgáltatókról és a járadékszolgáltatási tevékenységről szóló törvényjavaslatot, amelyet 2007 márciusában előterjesztett a Kormány számára.

A törvényjavaslat az üzletszerűen, nyilvánosan meghirdetett járadékszolgáltatási tevékenységet végző vállalkozások státuszát, a szerződésekre vonatkozó ügyfélvédelmi, tájékoztatási és egyéb garanciális szabályait, a szolgáltatók prudenciális kötelezettségeit és felügyeletüket kívánja szabályozni. A törvényjavaslat több szempontból is előremutató kezdeményezésnek tekinthető, hiszen:


  • meghatározza a nyilvánosan meghirdetett, üzletszerűen nyújtott járadékszolgáltatási tevékenység végzésének kereteit,

  • megszünteti a mostani helyzetből származó jogbizonytalanságot,

  • meghatározza azokat a prudenciális szabályokat, amelyeknek meg kell, hogy feleljenek azok a gazdasági társaságok, amelyek járadékszolgáltatási tevékenységet végeznek,

  • a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a hatáskörébe vonja a járadékszolgáltatási tevékenység végzését.