Szervező bank felelőssége (arranger liability”) angol bírósági döntés alapján Egy londoni székhelyű angol bíróság (High Court of Justice), az IFE Fund SA („IFE”) v Goldman Sachs International („Szervező”) ügyben (Case No:2005769) 2006. november 21-én hozott határozatában a szervező felelősségével foglalkozott kötvények kibocsátása során. Az adott ügyben a központi kérdés az volt, hogy a Goldman Sachs International, mint Szervező a mezzanine kötvények szindikálása során kibocsátott tájékoztató („információs memorandum”) tartalmáért felelősséggel tartozik-e a többi résztvevővel szemben abban az esetben, ha a tájékoztatóban kizárta a felelősségét.

1. Tényállás

Autodis, egy francia cég megbízta a Szervezőt, hogy 275 millió euró értékben szervezzen számára mezzanine hitelt a Finelist Group PLC („Finelist”) akvizíciója céljából. Az akvizíció megtörténte után a Szervező 20 millió euró értékben kötvényt és garanciát bocsátott az IFE rendelkezésére a mezzanine hitelre tekintettel. A mezzanine hitel szindikálása során a Szervező egy információs memorandumot bocsátott az IFE rendelkezésére, amely az Autodis csoportól és a Finelist-ről adott tájékoztatást, valamint két könyvvizsgálói jelentést tartalmazott az említett cégekkel kapcsolatban. A Finelist ellen 2000-ben fizetésképtelenségi eljárást („placed into receivership”) kezdeményeztek, és az IFE, mint a kötvények tulajdonosa kárt szenvedett. Az IFE, mint felperes eljárást kezdeményezett a Szervező ellen. Az IFE a keresetét két állításra alapította: a Szervező hamis nyilatkozatot tett a releváns angol jogszabályok (Misrepresentation Act 1967 2 (1) bekezdése) alapján, valamint hanyag mulasztás terheli („negligence”) a tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatban.

2. A felelősség kizárása az információs memorandumban

Az információs memorandumban a Szervező kizárta a felelősségét a következő rendelkezésekkel:

  • az információs memorandumban közzétett információkat nem a Szervező illetve az Audotis szolgáltatta, és azok nem is kerültek megerősítésre a Szervező által,
  • az információs memorandum kizárólag egy összefoglaló tájékoztató, nem a teljesség igényével készült,
  • a Szervező nem vállal kötelezettséget, szavatosságot azért, hogy az információs memorandumban közölt tények a valóságnak megfelelnek,
  • a Szervező nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek harmadik személynél merülhetnek fel abból kifolyólag, hogy az információs memorandum tartalmában bízva tett meg bizonyos lépéseket,
  • a Szervező nem vállal kötelezettséget arra, hogy az információs memorandum kibocsátása után az abban megállapított tényeket aktualizálja.

3. Hamis nyilatkozattétel

Az IFE arra hivatkozott, hogy az információs memorandum felelősséget kizáró rendelkezése ellenére a Szervező hallgatólagosan, ráutaló magatartással nyilatkozott azzal kapcsolatban („implied representation”), hogy nem volt tudomása olyan tényről, amely alapján az információs memorandumban megfogalmazott tények valóságtartalmát kétségbe lehet vonni, valamint az abban megfogalmazott vélemények észszerűek.

Annak eldöntése érdekében, hogy a ráutaló, de nem kifejezett nyilatkozattétel tényét meg lehet-e állapítani, a bíróság megvizsgálta a mezzanine hitelek piacának a működését, valamint az abban részt vevő felek közötti bonyolult kapcsolatot, és a gyakorlatra irányadó szabályokat. A bíróság amellett foglalt állást, hogy az információs memorandum a jelen esetben az adott piac szakértelemmel rendelkező résztvevői között került kibocsátásra, azt nem lehet egy laikus számára készült dokumentumnak tekinteni. A szindikált hitelezés piacán a résztvevők számára meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy maguk határozhassák meg a felelősségük terjedelmét, az általuk vállalt kockázat nagyságát, és a nyilatkozataikat nem célszerű kiterjesztően értelmezni. Ennek megfelelően a bíróság elutasította a kérést, hogy megállapítsa a Szervező felelősségét a ráutaló magatartással tett nyilatkozattétel kapcsán.

4. Hanyag mulasztás

IFE arra hivatkozott, hogy a Szervezőnek az elvárható gondosságból eredő kötelessége („duty of care”) lett volna, hogy tájékoztassa őt bármilyen olyan tényről, melyből arra lehet következtetni, hogy az információs memorandum tartalma nem felel meg a valóságnak, de a Szervező ezt a kötelességét elmulasztotta teljesíteni. A bíróság elutasította ezt az állítást is. A bíróság arra hivatkozott, hogy a Szervező nem az IFE tanácsadójaként járt el a hitel szindikálása során, valamint a Szervezőnek nem volt kötelessége, hogy speciális szolgáltatást nyújtson az IFE számára. Ebből kifolyólag a hiányzó kapcsolat miatt nem lett volna helyes megállapítani a Szervező felelősségét gondossági kötelem alapján.

5. Konklúzió

Összességében a bíróság ítélete kedvező volt a konzorciális hitelezési és hasonló jellegű forrásbevonási ügyletek szervezői számára. A bíróság vonakodott attól, hogy beavatkozzon és megváltoztassa a konzorciális hitelezésben részt vevő felek felelősségét, amelyet ők a kapcsolódó dokumentumokban, szerződésekben meghatároztak.

Ugyanakkor az ítéletből levezethető, hogy az információs memorandum felelősséget kizáró záradéka érvénytelen lesz, amennyiben a Szervező tényleges magatartása ellentmond a záradéknak. Ebben az esetben a hallgatólagos (ráutaló magatartással tett) nyilatkozattétel ténye megállapítható lesz. Emlékeztetésként, a Sumitomo Bank Ltd v Banque Bruxelles Lambert ügyben a bíróság amellett foglalt állást, hogy amennyiben a szervező kötelezettséget vállalt arra, hogy bizonyos jelentéseket és információkat a hitelezésben részt vevők számára nyilvánosságra hoz, és ezt elmulasztja, a felelősséget kizáró záradék ellenére a szervező felelősségét meg lehet állapítani.

A bíróság a Szervező valamint a résztvevők közötti kapcsolatot nem minősítette megbízási jogviszonynak (fiduciary relationship), hanem véleménye szerint a Szervező csak egy tanácsadói szerepet lát el a hitel szindikálás során. (Az angol jogban a fiduciary relationship alatt olyan jogviszonyt értenek, amely alapján az egyik félnek kötelessége a másik személy érdekében eljárnia, és ezt a legmagasabb szintű gondosság mellett kell véghezvinnie.) Ebből kifolyólag a Szervező nem tartozik olyan szintű felelősséggel a résztvevők felé, mint ami egy megbízási jogviszony alapján elvárható lenne.