BH 2018.12.341 szerint a kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint a mindenkor hatályos üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak, önmagában nem tisztességtelen szerződéses rendelkezés [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bek., 209/A. § (1) bek.; 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:103. § (3) bek.].

Általában maguk az üzletszabályzatok felhívják az ügyfelek figyelmét arra, hogy az üzletszabályzat rendelkezései a jogi szabályozás módosítása folytán változhatnak. Ha az üzletszabályzat módosítása nem kötelezően alkalmazandó jogszabályváltozás következménye, akkor kell azt az ügyfél részéről elfogadottnak tekinteni, ha az “üzlethelyiségben” a kifüggesztéstől számított 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel. A hivatkozott rendelkezések emellett biztosítják a felmondás jogát is.

Amennyiben az üzletszabályzatban, annak módosításával a felperesre nézve tisztességtelen, jogszabályba ütköző feltételt helyeznek, helyeztek, helyeznének el, akkor a felperes az rPtk. 209/A. § (2) bekezdése, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:103. § (3) bekezdése alapján kérheti ezen módosult üzletszabályzati rendelkezés tisztességtelenségének, illetve (részleges) érvénytelenségének megállapítását.

Az Irodánk véleménye szerint az adósnak nehezen vitatható elemi érdeke, hogy  a bankkal kötött szerződés tartalmát pontosan ismerje. Ezért javasoljuk, hogy a “kifüggesztéstől” függetlenül írjon elő írásos értesítési kötelezettséget a szerződés minden üzletszabályzat módosítás kapcsán, melynek megtörténte a felek megállapodása alapján akár érvényességi feltétel is lehet.