Biztosítási összeg a bankot mint kedvezményezettet illeti ha a zálogjoggal terhelt eszköz megsemmisül?

Kúria BH 2018.10.284 I. döntése szerint nem tisztességtelen az a régi Ptk alapján kikötött szerződéses kikötés, amely szerint a zálogtárgy helyébe lépő biztosítási összeg kedvezményezettje a zálogjogosult

Természetesen a kedvezményezett zálogjogosult ezen joga nem vonja el, illetve nem korlátozza a zálogkötelezettnek azt a jogát, hogy a biztosítási összegnek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelje [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 260. § (3) bek., 261. § (2) bek., 268. § (3) bek., 271. § (1) bek.].

Annak eldöntése, hogy a helyreállítás valóban megvalósítható a biztosítési összegből többnyira szakértők bevonását igénylő komplex elemzést igényel. Irodánk gyakorlatában a jelzálogszerződésekben a vonatkozó szabályokat érdemes alaposan és részletesen rögzíteni.

A projektfinanszírozásban és vállalati finanszírozásban használt jelzálogszerződések, egyezően a mögöttes jogszabályokkal, rendszerint arról rendelkeznek, hogy a biztosítási összeg a zálogtárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Azaz a zálogjog tárgya részben (az ingatlan mellett) vagy egészben (az ingatlan helyett) a biztosítási összeg lesz, amelyen óvadék jön létre. Az óvadék jogosultját az rPtk. 271. § (1) bekezdése értelmében megilleti a közvetlen kielégítés joga. Annak megnyíltakor a bank a lejárt tartozás kiegyenlítésére fordíthatja a hozzá befolyt biztosítási összeget.

By |2019-02-04T14:28:51+00:002019. 01. 30.|Bankjog, Hírek, Polgári jog, Üzleti jog, Vállaltfinanszírozás| Biztosítási összeg a bankot mint kedvezményezettet illeti ha a zálogjoggal terhelt eszköz megsemmisül? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva