A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság 2008/4. számú választottbírósági határozatában kimondta, hogy a komfortlevelek, mint egyoldalú nyilatkozatok nem keletkeztetnek jogosultságot.
A hivatkozott ügyben a felperes bank által finanszírozott adós a felperessel szemben fennálló tartozásait nem fizette meg. A felperes bank az alperesek, mint a felperes bank által finanszírozott adós volt tulajdonosaival szemben indított keresetet. Az alperesek komfortleveleket adtak ki.
A felperes keresete értelmében a komfortlevél olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyre a Polgári Törvénykönyv alapján a szerződésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és ennek megfelelően szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti igényét érvényesítette, arra hivatkozással, hogy az alperesek az általuk kiadott komfortlevelekben foglalt kötelezettségeiket nem teljesítették.
A Választottbíróság megállapította, hogy a komfortlevelek jogi természetét illetően a nemzetközi gyakorlatban nem alakult ki egységes álláspont atekintetben, hogy a komfortlevél eredményez e fizetési kötelezettséget, azonban ha lenne is egyöntetű álláspont a komfortlevelek megítélésében, az sem bírálhatná felül a magyar jogszabályokat, legfeljebb azt értelmezésükben segíthetne. A Választottbíróság a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezéséből kiindulva, amely értelmében „egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra – ha a törvény kivételt nem tesz – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni”, megállapította, hogy a komfortlevelek nem tartoznak az olyan jogszabályban meghatározott egyoldalú nyilatkozatok közé, amelyek jogosultságot keletkeztetnének. Az előzőekre tekintettel a Választottbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli komfortlevelekből sem a Polgári Törvénykönyv hivatkozott rendelkezése, sem a banki, kereskedelmi szokásokra alapítva nem vezethető le az alpereseket terhelő kötelezettség.
